Valamikor 2023 vége felé úgy esett, hogy csiliszósz nélkül maradtam és ahonnan korábban szereztem, onnan nem számíthattam utánpótlásra. Kolléganőm azt mondta, hogy elég ügyes vagyok, meg tudom csinálni én is. Veszek magot, elültetem, locsolgatom, felnevelem, leszüretelem aztán szószt főzök belőle. Mi sem egyszerűbb ennél… Érdekel a teljes sztori...
Na ezen felbuzdulva utánajártam ennek a dolognak és belevágtam. Először Youtube-on nézegettem videókat és gyűjtöttem az információkat. Hamar kiderült, hogy az orange habanero trópusi gyümölcsös ízvilág lesz a befutó. Nagyon sok időt töltöttem azzal, hogy tanulmányoztam a csili paprika nevelését magtól a kész termésig. Időm az volt, mivel a magvetés ideje csak a következő év elején volt esedékes, így volt időm felkészülni. Hogy mit és hogyan csináltam pontosan, arról talán máskor írok, ez szerintem hosszú és nem túl érdekes téma. A lényeg, hogy elvetettem az első magokat. Első körben még többféle paprikát. A Habanero mellett Scotch bonnet és Naga jolokia paprikát
Az elsődleges célom az volt, hogy legyen 2-3 üveg finom szószom, amivel (ha minden jól sikerül) kihúzom a következő szezonig. De milyen szószt is készítsek? Volt időm kitalálni, mert a magvetéstől a termésig nagyon sok idő telik el. Azt tudtam, hogy nem akarok brutál erőset. Inkább kellemesen csípős, ízletes finomságot. Nem nagyon találtam olyan konkrét receptet ami nekem szimpatikus lett volna és már kezdtem feladni amikor eszembe jutott valami. Egy kézműves sör, ami szilvás, füstölt ízzel büszkélkedett. Ez megtetszett, úgyhogy ezen a vonalon kezdtem el a recept összeállítását.
Az első szezon egy színes, kísérletezésekkel teli év volt. A mézes szilvás füstölt fő irányvonal mellett nagyon nagyon sokféle szószt főztem és voltak igazán jól sikerült darabok is. És a kezdeti tervemet, miszerint legyen 2-3 üveg szószom, bőven felülteljesítettem. Annyira, hogy jutott belőle a barátaimnak is. Igazából a végére csak nekem nem maradt… Szóval az első szezont hatalmas sikerrel zártam. (zárójelben azért megjegyezném, hogy a Naga jolokia összesen egy, azaz 1db paprikát adott… ne kérdezzétek, nem tudom)
Sok-sok tapasztalattal vágtam bele a következő csiliszezonba. Picit finomítottam néhány dolgot, illetve már csak kétféle papírikával indultam. Az Orange habanero mellett vetettem néhány Jalapeno magot is. Ez utóbbi nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket úgyhogy elengedtem. Majd talán erről is írok később. A második szezont főleg a mézes, szilvás habaneronak szenteltem. Finomítottam még egy kicsit a recepten… apropó recept. Itt még úgy nézett ki a dolog, hogy semmit nem mértem ki. Minden főzés úgy nézett ki, hogy körülbelül megnéztem a mennyiséget és főzés közben ízesítettem, kóstoltam, ízesítettem, kóstoltam… Ezt így a második szezon végére meguntam. Ráadásul egy-egy főzés végén már amúgy sem éreztem az ízeket… Szóval a következő főzésnél lemértem minden. Nagyjából jó is volt, csak kicsit kellett belenyúlni. Végre összeállt a tényleges recept. Innentől kezdve minden szósznak pontosan ugyanolyan íze volt.
A harmadik szezon elején megmutattam egy séf ismerősömnek és az ő javaslatára még egy kicsit növeltem az almaecet mennyiségén. Kész, bombajó lett. Megszületett. Itt van. 2026. Fuego de Vallo. Egy íz, egy élmény.